Diabétesz kezelésében stressz
Tartalom
Nyugodjon meg! Cukorbetegség és stressz
A stressz is vezethet cukorbetegséghez Szerző: Oxygen Medical - Dr. Kocsi Anikó, diabetológus, pszichoterapeuta Mára már bizonyított tény, hogy stressz hatására idő előtt megjelenhet a cukorbetegség. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy minden stresszel élő ember előbb-utóbb diabéteszes lesz, csupán azt, hogy ha megvan a genetikai hajlam és esetleg más kockázati tényezők is jelen vannak az életünkben, a stressz felgyorsíthatja a folyamatot.
A cukorbetegség alattomos kór, amely sokszor csak akkor okoz diabétesz kezelésében stressz, amikor már a szövődmények is kialakultak. Különösen azoknak érdemes figyelni a cukorbetegség első, kezdeti tüneteire, akik a veszélyeztetettek közé tartoznak ebből a szempontból. Hirdetés Diabétesz kezelésében stressz legfontosabb rizikótényezők A 2-es típusú cukorbaj elsődleges rizikótényezője az elhízás különösen a hasra történő, úgynevezett alma típusúilletve az ezzel összefüggő mozgásszegény életmód és az emelkedett vérzsírszint.
A terhesség során azoknál a kismamáknál szükséges a fokozott odafigyelés, akik 30 fölött járnak és túlsúlyosak. Ha a baba 4 kg vagy afeletti, okot adhat a következő terhesség erőteljesebb nyomon követésére. Bizonyos gyógyszerek hosszú ideig tartó szedése is eredményezheti ezt a betegséget, így például a szteroidoké, a fogamzásgátlóké vagy a vizelethajtóké.
Egyes betegségek fokozottan hajlamosítanak cukorbajra, ilyen például a hasnyálmirigyhez vagy a hormonháztartáshoz kapcsolódó problémák például Cushing-szindrómapajzsmirigy rendellenes működésevalamint genetikai rendellenességek, mint a Down-szindróma.
A stressz mint önálló rizikófaktor Mára már bizonyított tény, hogy stressz hatására idő előtt megjelenhet a cukorbetegség. Ez olyannyira igaz, hogy egy vizsgálat szerint már az élet első két évében megjelenő stresszfaktorok növelik az esélyét egy későbbi cukorbetegségnek.
A tartós és fokozott stresszes állapot ugyanis inzulinrezisztencia megjelenését és csökkent glükóz toleranciát eredményezhet, amelyek pedig a diabétesz előszobái.
Stressz is vezethet cukorbetegséghez
Kocsi Anikó, diabetológus, pszichoterapeuta. Az inzulinrezisztencia azt jelenti, hogy ugyanakkora inzulinhatáshoz nagyobb mennyiségű inzulinra van szükség, és ha ez fokozódik, az inzulintermelődés végképp elégtelenné válik a szükségletekhez képest.
A csökkent glükóztoleranciára terheléses vércukorvizsgálattal derülhet fény. Fontos tudni, hogy megfelelő kezeléssel ez diabétesz kezelésében stressz helyzet az esetek egy részében még visszafordítható. A stressz a már kialakult cukorbetegség állapotát is rontja, egyrészt mivel a stresszhormonok közvetlenül is képesek hatni a vércukorszintre, másrészt pedig a kedvezőtlen körülmények hatására a cukorbeteg hajlamos elhanyagolni magát, a táplálkozását, a rendszeres méréseket, esetleg még alkoholt is fogyaszt.
Jellemző diabéteszes tünetek Minél több rizikófaktor van jelen az életünkben, annál gyakrabban érdemes szűrésen részt venni.
Mindenféleképpen gyanakodni kell és el kell végeztetni egy vércukorszintmérést, ha állandó szomjúságot, diabétesz kezelésében stressz vizeletmennyiséget, fáradékonyságot, állandó éhségérzetet érzünk, amely mellett viszont súlyvesztés tapasztalható. A viszkető bőr, a látásromlás, az éjszakai lábikragörcs, a kéz- és lábzsibbadás és a hajlatokban megjelenő bőrkimaródás is figyelmeztető jel lehet.
Különbség az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség között. A hasnyálmirigysejtek pusztulása miatt a szervezet nem képes inzulint termelni, amely szabályozza a sejtek cukorfelvételét. Ennek következtében a vérben megemelkedik a cukorszint egészen addig, amíg a sejtek cukorhoz nem jutnak. Az inzulintermelődés a korai fázisban fokozatosan csökken, először akkor, amikor érkezés után megemelkedik a vércukorszint. A folyamat egyre fokozódik, és lassan, akár évek alatt kialakulhat a teljes inzulinhiány és az ezzel járó súlyos állapot.
A stressz gyorsítja a diabétesz kialakulását?
Kezelésének alapja a megfelelő inzulinterápia. Diabétesz kezelésében stressz az esetben relatív inzulinhiányról van szó, vagyis arról, hogy a szervezetnek annyi inzulinra lenne szüksége, amennyit már nem képes előállítani. Terápiájának sarokpontjai a megfelelő diéta és a testmozgás, amelyek célja a testsúly és az inzulinérzékenység normalizálása, gyógyszeres kezelés, illetve súlyosabb esetben az inzulinkezelés.
