Mody cukorbetegség etiológia patogenezis klinikai kezelés
Tartalom
Alapvetõ megfontolások 1. A szakmai irányelv megújításának indoka, elõzmények A diabetes mellitus a XXI. Mérvadó mody cukorbetegség etiológia patogenezis klinikai kezelés szerint a ben millióra tartott cukorbetegszám 20 éven felüliek körében ra várhatóan millióra fog növekedni. A cukorbetegség kezelése terén az inzulin felfedezése a XX.
Az elmúlt nyolc és fél évtizedben az inzulinkutatás hatalmas ívet futott be, a harmincas években megjelent az NPH-inzulin, az es években pedig a Lenteinzulin. A as éveket a nagyfokban tisztított, monokomponens MC sertés inzulinok lterjedése jellemezte, míg a es évek elején a humán inzulin HM teljes térhódítása következett be.
Néhány éve rendelkezésre állnak az inzulinanalógok különbözõ képviselõi gyors hatású, hosszú hatású, ill. A cukorbetegek oralis antidiabetikus kezelési lehetõségei az elmúlt években új hatástani csoportokkal bõvültek, s a jelenlegi kutatási eredmények alapján valószínûsíthetõ, hogy ez a terápiás paletta az elkövetkezendõ években még tovább fog bõvülni.
A cukorbetegek kezelési lehetõségei nemcsak a szorosan vett, s egyre korszerûbb antidiabetikus gyógyszerek elérhetõségével, hanem a technikai újdonságok bevezetésével a gyógyászati segédeszközök és a építés kezelése cukorbetegséggel eljárások terén is rohamosan fejlõdött. A diabetes mellitus kórlefolyásának jelentõs megváltozása folytán napjainkban a klinikai gondok elõterében a késõi szövõdmények állnak.
Így a micro- és macroangiopathiás szövõdmények megelõzése és kezelése a mindennapos klinikai cukorbeteg-gondozás egyik igen hangsúlyos területét képezik. A diabetológia terén a fejlõdés rendkívül intenzív és szerteágazó. A kutatás új eredményei a klinikai tevékenységünket napról-napra megújítják. Nemcsak a szorosan vett diabetológiai ténykedésünk között találhatók új terápiás lehetõségek mind a gyógyszereket, mind a kezelési módszereket tekintvehanem a diabetes szövõdményeivel összefüggésben a határterületi tudományok új eredményei is bevonulnak a mindennapi cukorbeteg-gondozásba.
Indokolt ezért, hogy a ben írt, ban publikált korábbi szakmai irányelvet megújítva ismét összegezzük a klinikai diabetológia legújabb eredményeit. Napjaink tényeken alapuló orvostudományának szelleme megköveteli, hogy az ajánlások mögött kellõ szintû evidenciák húzódjanak meg. A szerzõk ezt az elvet igyekeztek követni, s számos helyen megadják a terápiás ajánlás A -tól D -ig terjedõ erõsségi szintjét.
A jelenlegi szakmai irányelv a Magyar Diabetes Társaság vezetõségének jóváhagyásával, a vezetõségi tagok javaslatainak figyelembevételével készült el. A szakmai irányelvet a Belgyógyászati Szakmai Kollégium jóváhagyta A szakmai irányelv érvényességi területe A jelenlegi szakmai irányelv a felnõttkori cukorbeteg-ellátás szakmai kérdéseivel foglalkozik.
Bár számos területen azonosság mutatkozik a gyermekkori és felnõttkori cukorbetegség között, a gyermekkorban kezdõdõ és zajló diabetes több olyan speciális problémát vet fel, amely a gyermekgyógyászat kompetenciájába tartozik. Erre való tekintettel a jelenlegi szakmai irányelv nem érinti a gyermekkori diabetes kérdéskörét A diabetes mellitus definíciója A diabetes mellitus cukorbetegség, cukorbaj olyan anyagcsere-betegség, amelynek központjában a szénhidrát-anyagcsere zavara áll, de a kórfolyamat következményesen érinti a zsír- és a fehérje-anyagcserét is.
A cukorbetegség alapvetõ oka az inzulin viszonylagos vagy teljes hiánya, ill.
MODY cukorbetegség
Bizonyos körülmények között mindkét eltérés együttesen fordulhat elõ. A cukorbaj okozta patofiziológiai eltérések számos szerv mûködését károsíthatják. A cukorbetegségnek ismeretesek heveny és idült micro- és macroangiopathiás szövõdményei. A diabetes és szövõdményeinek kezelése nagy terhet jelent a betegnek és a társadalomnak egyaránt. A diabetes mellitus diagnózisának kritériumait ben tette közzé az Egészségügyi Világszervezet WHOMagyarországon is ezt az ajánlást követjük.
A cukorbetegség csak látszólag egységes kórkép, a számos típus besorolása, rendszerezése, azaz a diabetes mellitus szindróma felosztása ugyanebben az ajánlásban található meg. A cukorbetegség klinikai tünetei nagyban függenek attól, hogy milyen típusú diabetesrõl van szó A diabetes mellitus hazai elõfordulása Hazánkban a felnõttkorban elõforduló cukorbetegség gyakoriságáról központi regiszter hiányában megbízható adatokkal alig rendelkezünk.
Napjaink jellegzetes gondja, hogy a 2-es lopuch cukorbetegség kezelésében diabetes manifesztációja egyre fiatalabb életkor felé tolódik el. Ezzel összefüggésben új, korábban nem észlelt diabetes-típus, a gyermek- és ifjúkori 2-es típusú cukorbetegség észlelése már hazánkban sem számít ritkaságnak.
A rossz irányú változások hátterében az elhízás és a metabolikus szindróma világméretû, látszólag feltartóztathatatlan terjedése áll. Ezek alapján valószínû, hogy hazánkban az IGT-ben szenvedõk száma eléri az ismert diabetesben szenvedõkét. Szûrõvizsgálatok általános tapasztalata szerint minden ismert cukorbetegre egy fel nem ismert diabetesben szenvedõ egyén esik.
Ha ezeket az adatokat tekintjük, akkor hazánkban kb. A nemzetközi irodalom az IGT-t és az IFG-t együttesen prediabetesként említi, utalva arra, hogy a glukózintolerancia e stádiumai a manifeszt 2-es típusú diabetest megelõzõ állapotoknak tekinthetõk az állapot jelölésére használják az intermediate hyperglycemia [köztes hyperglykaemia] fogalmát is. A metabolikus szindróma nevezéktanilag nem tartozik a prediabetes közé, de jól ismert módon ez az állapot is a diabetes kórfejlõdésének korai stádiumát jelenti.
A Magyar Gyermekdiabetes Regiszter közel 30 éves adatokkal rendelkezik, adatai a éves populációban elõforduló, 18 megyére kiterjedõ 1-es típusú diabetesre vonatkoznak. Napjaink újabb felismerése, hogy 2-es típusú diabetes klinikai képében megjelenhet a lassú kialakulású felnõttkori autoimmun diabetes LADA is, amelyet a diagnosztikus lehetõségek mody cukorbetegség etiológia patogenezis klinikai kezelés egyre gyakrabban kórisméznek. Estimate for the year and projections for Diabetes CareKerényi Zs: A diabetes mellitus epidemiológiája.
In: Diabetes mellitus. Mody cukorbetegség etiológia patogenezis klinikai kezelés és klinikum szerk: Halmos T, Jermendy Gy. Diabetes CareKörner A, Madácsy L: Rising tide of type 2 diabetes mellitus and impaired glucose tolerance among Hungarian children and adolescents. Diagnózis 2. A diabetes mellitus diagnózisa A diabetes mellitus kórisméjét általában a klinikai tünetek keltette gyanú alapján, máskor szûrõvizsgálat keretén belül végzett vércukormeghatározás eredménye biztosítja. A cukorbetegség klasszikus klinikai tünete a polyuria a vizelet mennyiségének megnövekedésea polydipsia fokozott folyadékfelvétel az állandó szomjúságérzés miatt és az egyéb okkal nem magyarázható fogyás.
A fogyás kialakulhat átlagos, fokozott polyphagiavagy rossz étvágy mellett. Fentieken kívül a beteg panaszkodhat fáradtságra, az étvágytalanság mellett hányingerre, hányásra; ez utóbbiak már a ketosis tünetei lehetnek.
Idõnként homályos látás lép fel, amelyet a szemlencsének a hyperosmolaris csarnokvíz miatt megváltozott fénytörése okoz.
- Magas vércukor tunetei
- Duzzadja a lábukat cukorbetegségben és kezelésben
- Betegség és a kezelés az 1. típusú diabétesz
- Előkészítése kezelésére ii típusú cukorbetegség
- A legújabb felfedezés a cukorbetegség kezelésében
- MODY cukorbetegség: okok, tünetek, diagnózis, kezelés
- Ez a cukorbetegség örökletes formája, amely az inzulintermelés patológiájához és a glükóz anyagcseréjének megsértéséhez kapcsolódik a testben fiatal korban legfeljebb 25 év.
Nõkön mody cukorbetegség etiológia patogenezis klinikai kezelés pruritus vulvae, férfiakon ritkán balanitis alakulhat ki. Visszatérõ, nehezen gyógyuló infekciók is felhívhatják a figyelmet a cukorbajra. Olykor lábikragörcs, vagy a kézujjakon zsibbadás jelentkezik.
Súlyos esetben a kialakuló hyperglykaemiás ketoacidosis vagy a nem-ketotikus hyperosmolaris állapot tudatzavarhoz, eszméletvesztéshez vezethet, és kezelés nélkül halált okozhat.
Elsõsorban a 2-es típusú diabetes azonban gyakran lehet tünetszegény, ilyenkor a diagnózis egy már elszenvedett szövõdmény myocardialis infarctus, stroke kapcsán derülhet ki Vércukor-meghatározás indokolt Diabetesre utaló tünetek polyuria, polydipsia, más okkal nem megmagyarázható fogyás, pruritus vulvae, balanitis fennállása, ill. Ez esetekben egyetlen vércukor-meghatározás eredménye diagnosztikus lehet, ugyanis ilyen esetekben a vércukor magas, s a vizeletben is cukor mutatható ki. Veszélyeztetett egyének 45 év feletti korúak, pozitív családi anamnézissel rendelkezõk, elhízottak, hyperlipidaemiások, hypertoniások, nagy magzatot szülõ nõk, anamnézisben gesztációs diabetes, kórelõzményben cardiovascularis megbetegedés jellemzők a magas vérnyomás kezelésére cukorbetegség. Tünetmentes egyének esetén a diabetes kórisméjét sohasem szabad egyetlen kóros vércukorérték alapján kimondani.
Követelmény, hogy ilyen esetben legalább egy további, más alkalommal történõ, ismételt vizsgálat eredménye is kóros legyen. Epidemiológiai vizsgálatok céljára az éhomi vércukor-meghatározás önmagában megfelelõ lehet; ha szervezési, vagy financiális lehetõségek lehetõvé teszik, az OGTT elvégzése ajánlott.
A diagnózis megállapításához professzionális szintû laboratóriumi meghatározás szükséges. A kisméretû, hordozható, a cukorbetegek ellenõrzésére vagy önellenõrzésre használt vércukormérõk mérési eredménye alapján a cukorbetegség kórisméjét megállapítani nem lehet. Az utóbbi két betegség-szakasz megfelel a korábbi nem-inzulindependens [NIDDM] kategóriának Károsodott glukózreguláció: emelkedett éhomi vércukor IFG és csökkent glukóztolerancia IGT A diabetes mellitus diagnosztikus kritériumát el nem érõ, de a fiziológiás értékektõl eltérõ vércukorszintek a szénhidrát-anyagcsere enyhébb zavarára utalhatnak.
Az emelkedett éhomi vércukorszint impaired fasting glycaemia, IFG és a csökkent glukóztolerancia impaired glucose tolerance, IGT a cukoranyagcsere átmeneti állapotai a normális glukóztolerancia és a diabetes mellitus között. Ennek elvégzésekor a 2 órás érték alapján az adott egyén lehet IGT-s, vagy diabeteszes is, de ez utóbbi két kategóriát csak az OGTT eredménye alapján lehet kimondani.
Ha a 2 órás vércukorérték normális, IFG állapítható meg, s az egyén követése ajánlott. Az új határérték helyességét a szakirodalom erõsen vitatja, s az egyelõre Európában nem terjedt el, s azt a WHO sem fogadta el.
A metabolikus szindróma legújabb, ben közétett diagnosztikai kritériumrendszere azonban már tekintettel volt erre a módosító javaslatra.
Az OGTT helyes kivitelezésének kritériumai A vizsgálatot reggel, éhomra kell végezni, elõzetes minimum 10 órán keresztüli koplalást követõen. A vizsgálatot nyugalmi körülmények között, dohányzás és fizikai aktivitás mellõzésével kell lebonyolítani.
A vizsgálat eredményét és értékelését esetleg befolyásoló tényezõk infekciók, gyógyszerhatások, stb. A szénhidrát-anyagcsere kategorizálásához elégséges a terheléses vizsgálat 0. Noha a metabolikus szindróma és a 2-es típusú diabetes patogenézise számos vonatkozásban közös, nevezéktanilag a két betegség nem azonos, hanem azok egy idõben elnyúló kórfejlõdés kezdeti metabolikus szindróma és végállapotát manifeszt 2-es típusú diabetes jelzik.
A metabolikus szindróma elmélete napjainkban vitatottá vált, gyakorlati mody cukorbetegség etiológia patogenezis klinikai kezelés azonban nem kérdõjelezõdött meg.
Újabban a metabolikus szindróma helyett inkább a globális kardiometabolikus kockázat elnevezés terjed el. A metabolikus szindróma diagnosztikai kritériumrendszere az elmúlt években sokat változott, a legutóbbi ben publikáltaz IDF International Diabetes Federation konszenzusértekezletén jóváhagyott változatot a 2. El kell kezdeni a betegnevelést. Célokat kell kitûzni az anyagcserebeállításra vonatkozóan.
Törekedni kell a diabetes mellitus korrekt klasszifikációjára A diabetes mellitus klasszifikációja Az új klasszifikáció aetiológiai csoportosításra törekszik 3. A diabetes klasszifikációja átlagos esetben nem okoz nehézséget.
Mindig vannak azonban olyan esetek, ahol a klasszifikáció nehéz, de ebben az esetben sem szabad késlekedni a kezelés megkezdésével es típusú diabetes A béta-sejtek károsodása olyan diabetes mellitus létrejöttét eredményezik, ahol az érintett egyén életben maradásához inzulin alkalmazása szükséges.
Inzulin nélkül ketoacidoticus coma, végül halál következik be. A kórkép általában klasszikus klinikai tünetekkel, zömében 35 év elõtt manifesztálódik korábbi nomenklatura: IDDMde az életkor alapján önmagában nem lehet mody cukorbetegség etiológia patogenezis klinikai kezelés diabetes típusát megállapítani.
Az 1-es típusú diabetest a korai stádiumban autoimmun folyamat fennálltát jelzõ autoantitestek szigetsejt- anti-gad- tirozinfoszfatáz- vagy inzulin-ellenes antitestek kimutathatósága jellemzi. Az 1-es típusú diabetesre gyermekek és serdülõk esetén a klinikai kép gyors pogresszója jellemzõ, bár a betegségre vezetõ autoimmun folyamat lényegesen korábban elkezdõdik. Felnõttkorban ismeretesek lassan kialakuló formák is, amelyeket latens autoimmun formaként latent autoimmune diabetes in adults, LADA írtak le.
A genetikai sajátosságok, az autoantitest-profil és az inzulin- C-peptid- szekréció vizsgálata alapján a LADA nem önálló kórkép, hanem az 1-es típusú diabetes mellitus lassú progressziójú formája és ezért kórismézésekor inzulinkezelése indokolt.
Az 1-es típusú diabetesben szenvedõk egy részénél más autoimmun betegségek Basedow-Gravesbetegség, Hashimoto-thyreoditis, Addison-kór, gluténszenzitív enteropathia társulása is kimutatható. Mody cukorbetegség etiológia patogenezis klinikai kezelés 1-es típusú diabetesnek vannak olyan formái is, ahol a kóreredet nem ismert és nem mutatható ki autoimmun folyamat jelenléte sem.
Ezeket az eseteket idiopathiás 1-es típusú diabetes formaként jelölik. Ez cukorbetegség kezelés glucophage forma gyakrabban észlelhetõ ázsiai, ill.
Típusos esetben klasszikus tünetek nélkül, elhízáshoz társulóan, 35 év felett mody cukorbetegség etiológia patogenezis klinikai kezelés meg korábbi nomenklatura: NIDDM Egyéb speciális diabetes-formák E csoportban a béta-sejt-mûködés genetikai zavarai MODY, MIDDaz inzulinhatás genetikai zavarai, a pancreas exocrin állományának megbetegedéseihez társuló formák, endocrinopathiákhoz csatlakozó, gyógyszerek és kémiai anyagok kiváltotta, infekciókhoz társuló formák, ill.
A részletes felsorolás megtalálható: Diabetologia Hungarica 8 Suppl 2:Egy egy MODY glukokináz gén mutáció és MIDD mitochondrialis AG mutáció családot már Magyarországon is leírtak, a mutációt molekuláris genetikai módszerrel igazolták Gesztációs diabetes A gesztációs diabetes olyan, különbözõ súlyosságú hyperglykaemiát okozó szénhidrátanyagcsere-zavar, amely elsõ ízben a terhesség során kezdõdik, vagy kerül felismerésre.
Fogalma nem zárja ki annak a lehetõségét, hogy a glukóz-intolerancia már a terhesség elõtt is fennállt, csak korábban nem került kórismézésre.
Cukorbetegség
A meghatározás nem tesz különbséget aszerint, hogy az állapot igényel-e inzulinkezelést, vagy sem, ill. A terhesek általános diabetes-szûrését a terhesség hetében indokolt elvégezni. A szûrést a 75 gramm glukózzal történõ, standard oralis terhelés OGTT formájában kell lebonyolítani. Gesztációs diabeteszesnek kell tekinteni azokat a terheseket, akik a WHO-feltételek alapján diabeteszesnek, vagy IGT-s állapotúnak minõsülnek.
Szülés után leghamarabb 6 héttel, általános esetben ennél késõbb, újabb OGTT végzendõ, a reklasszifikáció céljából. A reklasszifikációt elõsegítõ OGTT eredménye lehet normális, de a terhelés utáni 2 órás érték alapján IGT, vagy diabetes is megállapítható. A gesztációs diabetesben szenvedõ terhes egy késõbb manifesztálódó diabetes szempontjából fokozott kockázatú egyénnek tekintendõ akkor is, ha a reklasszifikáció során normális glukóztolerancia állapítható meg.
WHO: Definition, diagnosis and classification of diabetes mellitus and its complications. Report of a WHO consultation. Part 1: Diagnosis and classification of diabetes mellitus. Impaired glucose tolerance and impaired fasting glycaemia: the current status on definition and intervention. NatureWorld Health Organization: Definition and diagnosis of diabetes mellitus and intermediate hyperglycemia.
Ann MedIII. Kezelés 3. Az étrendi és a fizikai aktivitásra exercise vonatkozó elõírások együttese az ún. Diéta helyett ma orvosi táplálkozási terápiáról medical nutrition therapy beszélünk, ami magába foglalja a makro- és mikrotápanyagok, élelmi rostok, élvezeti szerek, cukorpótszerek és helyettesítõk alkalmazásával kapcsolatos megfontolások és irányelvek összességét Orvosi táplálkozási terápia A diéta szükségességének elméleti háttere Az étrendi elõírások célja az optimális anyagcsere-állapot elérése és fenntartása, a vércukorszint ideális esetben normális, de legalább biztonságos értékhatárok között tartása, a kezelés más elemei vércukorcsökkentõ hatásának erõsítése.
Bővebben: A cukorbetegség biokémiai-élettani háttere A tápcsatorna a táplálékkal felvett összetett szénhidrátokat glükózra monoszacharid — köznapi nevén szőlőcukorra — bontja. Ez azt jelenti, hogy minden emészthető szénhidrát hasonló hatású a szervezetre, bár a lebontás sebessége fontos tényező. A glükóz a bélből felszívódva a vérbe kerül, és ezúton a test minden részére eljut. A hasnyálmirigy pancreas Langerhans-szigeteiben ezzel egy időben az úgynevezett béta-sejtek egy hormont, inzulint [6] [7] termelnek és bocsátanak a keringési rendszerbe. Az inzulin az inzulinreceptorokon [8] keresztül kötődni tud a test egyes sejtjeihez máj- izom- és zsírsejtekés kis pórusokat nyit a sejtmembránonamin keresztül a glükóz a sejtbe áramlik.
Az inzulinválasz késésébõl adódóan elégtelen vagy elmarad a hepatikus glukózkibocsátás gátlása is, ami tovább emeli az étkezést követõ vércukorszintet. Ezért: kerülni célszerû a gyors vércukor emelkedést okozó ételeket, a napi szénhidrát- és energia-felvételt több alkalomra, inzulin nélkül kezelteken az esetlegesen alkalmazott antidiabeticus kezelés függvényében általában háromszori-ötszöri, inzulinnal kezelteken a készítmény típusától függõen háromhatszori alkalomra javasolt elosztani, háromnál többszöri étkezés esetén az egyes étkezések szénhidráttartalmát fõ- és köztes étkezésekre javasolt elosztani.
A cukorbetegség: patogenezis, klasszifikáció, kezelés
Inzulinkezelés alatt álló cukorbetegnek azért kell diétáznia, mert az alkalmazott inzulinkészítmények hatásgörbéje enélkül nem fedi le a táplálékból felszívódó szénhidrátok okozta vércukor-emelkedést, mert az étkezést követõ vércukorszint-emelkedés maximuma általában egy óra múlva alakul ki, s három órán belül rendszerint lecseng. A különbözõ inzulinok hatásgörbéje ettõl eltérõ, s a vércukorszint alakulását az étkezési prandialis és bázisinzulinként alkalmazott készítmények esetleges interferenciája is befolyásol hat ja.
Humán inzulinnal gyors hatású reguláris és közepes hatású NPH inzulinnal történõ kezelés mellett általában szeri étkezés javasolt a táplálékfelszívódás és az inzulinok hatásdinamikájának eltérésébõl adódó vércukoresések kiküszöbölésére; még az ún. Bár gyorshatású inzulinanalóggal folytatott intenzív konzervatív inzulinkezelés során az alkalmanként nagyobb mennyiségû szénhidrát vércukoremelkedést okozó hatása is jobban ellensúlyozható, a nagy egyszeri szénhidrátbevitel inkább kerülendõ.
Gyorshatású inzulinanalóggal Humalog, NovoRapid, Apidra történõ kezelés során -étkezési vércukorszint-szabályozó típusú prandialis glukóz regulátor, korábban glinideknek nevezett orális készítményekkel Starlix, NovoNorm kezeltekhez hasonlóan- elégséges lehet az étkezés három alkalomra történõ korlátozása, feltéve, hogy összhangba hozzák az egyes étkezések kapcsán alkalmazott adagot az elfogyasztani kívánt szénhidrát mennyiségével.
Háromszori étkezés általában elegendõ napi 2 3 alkalommal bifázisos analóg készítményeket kapók esetében is ún. Inzulinrezisztencia fennállása esetén már a mérsékelt fogyás is javít hat ja az inzulinhatást és következményesen a glykaemiát. Idõsek energiaszükséglete alacsonyabb, mint a középkorúaké Az étrend összetétele Az egyes tápanyag összetevõk optimális étrendi arányára vonatkozó elõírások idõrõlidõre változtak mody cukorbetegség etiológia patogenezis klinikai kezelés korábbiakban.
A DIABETES MELLITUS KÓRISMÉZÉSE, A CUKORBETEGEK KEZELÉSE ÉS GONDOZÁSA FELNÕTTKORBAN
Ma a zsírban és fehérjében szegény, szénhidrátokban gazdag étrend ajánlott a cukorbetegség mindkét fõ típusában. Az étrendi javaslat megadásánál minden esetben célszerû meghatározni a napi mody cukorbetegség etiológia patogenezis klinikai kezelés szénhidrát- és energiatartalmát. Egyensúlyban lévõ 2-es típusú cukorbetegség esetén a fogyasztott fehérje nem növeli a vércukorszintet B. Ennek oka inzulinnal kezelt betegek esetében az, hogy ha a folyamatos inzulinhatást többször ismétlõdõ szénhidrátbevitellel nem ellensúlyozzák, vércukorszint-esés, hypoglykaemia következhet be.
Bár igaz, hogy az étkezés során fogyasztott szénhidrát mennyisége fontosabb, mint annak forrása, illetve típusa, valamint, hogy a cukor és az izokalorikus keményítõ utáni glykaemiás válasz diabetesben azonos a nemcukorbetegeken észlelttel, törekedni kell a cukor más szénhidrátforrással történõ helyettesítésére.
Elõnyben részesítendõk a magas rosttartalmú zöldségek, teljes õrlésû gabonafélék, a magas korpatartalmú kenyerek és pékáruk, gyümölcsök, a sovány tej és tejtermékek A A diétás élelmiszerek A cukorbetegeknek elsõsorban nem diétás élelmiszereket kell fogyasztaniuk, hanem étrendjüket a mindenki számára ajánlott élelmiszerekbõl kell összeállítaniuk.
Az édesítõszerek két nagy csoportra oszthatók: mesterséges édesítõszerekre és cukorhelyettesítõ anyagokra. Mesterséges édesítõszerek szacharin, ciklamát, aceszulfám-k, aszpartám és a velük készült energiamentes italok fogyasztása megengedett. Idõrõl-idõre megjelennek egyes származékok korábban a ciklamát és a szacharin, legutóbb az aszpartám kevéssé biztonságos voltáról szóló tudósítások, ezeket azonban adatok kellõen nem támasztják alá.
Nemzetközi szakértõ testületek állásfoglalása alapján e készítmények szokásos napi adagú használata egészségkockázatot nem jelent. A mesterséges édesítõszerek különböznek egymástól édesítõerejükben, esetleges mellékízt okozó hatásukban, valamint hõstabil- ízhatását melegítést követõen is megtartóilletve labilis természetükben.
Gyakorlati jelentõsége ez utóbbinak van. Hõstabil tulajdonságú a ciklamát és az aceszulfám-k, hõlabilis a szacharin és az aszpartám. Az aszpartám fényérzékeny is, s a lejárati idõn túl elbomlik a felhasználásával készült termékek édes ízüket elveszítik.
Ez utóbbi vegyület fenilalanin származék, fenilketonuriában szenvedõk ezért nem használhatják. A forgalomban lévõ mesterséges édesítõszerek kisebb része egykomponensû, többségük azonban kombináció, amelyek élvezeti, hasznosíthatósági sajátosságai az összetevõk függvényében változnak.
A cukorhelyettesítõ anyagok fruktóz, illetve cukoralkoholok: szorbit, ritkábban xylit, maltit, isomalt és a velük készült sütõ- és édesipari termékek fogyasztása tekintettel a cukorral azonos energiatartalmukra lehetõleg kerülendõ. Ha fogyasztásukra mégis sor kerül, a napi szénhidrátmennyiségbe beszámítandó.
Fruktózból a napi mennyiség ne haladja meg a 25 grammot. A coffein, thein nem emeli a vércukor szintjét. Alkoholos italok: fogyasztásukkal kapcsolatban két szempont, alkohol- és cukortartalmuk igényel mérlegelést.
