Kezelés frakciót diabetesben
Tartalom
Vesebetegek csökkent ejekciós frakcióval járó szívelégtelenségének gyógyszeres kezelés frakciót diabetesben A nátrium-glukóz kotranszporter-2 SGLT2 gátlók gliflozinok elég lassan válnak be a mindennapi klinikai gyakorlatrészévé, pedig számos adat szól amellett, hogy ezek a szerek diabeteses és nem diabeteses betegeknél segíthetnek a szívelégtelenség HF megelőzésében, vagy kezelésében.
Az SGLT2 gátlókkal végzett vizsgálatokban kezelés frakciót diabetesben kezelés frakciót diabetesben szempontból a legnagyobb előnyt azoknál a betegeknél észlelték, akik kardiovaszkuláris kockázat eleve kezelés kezelés frakciót diabetesben diabetesben volt, — azaz szívroham, vagy stroke szerepelt az anamnézisükben.
Ambarish Pandey Southwestern Medical Center, Dallas és munkatársai ezért azt szerették volna megtudni, hogyan lehet felismerni a kardiovaszkuláris előzmények nélküli — de mégis magas kockázatú - betegeket, akik számára legtöbb haszonnal járhat az SGLT-gátló kezelés.
Analízisüket 3 nagy közösségi alapú epidemiológiai vizsgálat: az Atherosclerosis Risk in Communities ARICa Dallas Heart Study DHS és a Multi-Ethnic Study of Atherosclerosis MESA azon betegeinek adataival végezték, akik kórelőzményében nem szerepelt koronária betegség, stroke vagy HF, és akiknél elegendő adat állt rendelkezésre a kardiovaszkuláris kockázatokról, illetve az említett négy biomarkerről.
A vizsgálat indításáig egyetlen vizsgálatba vont személy sem szedett SGLT2 gátlót. A diabeteses és prediabeteses beteg minden abnormális biomarker esetén 1 pontot kaptak. A HF kockázat 3-as vagy 4-es pontértéknél diabetesben 4,5-szörösére, prediabetesben 3,5-szörösére emelkedett.
A kockázat növekedés más HF kockázati faktoroktól független, és mindvégig szignifikáns volt. A biomarkerek szerinti pontozás leginkább a klinikai jellegzetességek alapján alacsony, vagy mérsékelt kockázatú betegeknél használható, és segíti az SGLT2-gátló kezelésre valók kiválasztását.
A vizsgálat másik szándéka gangrén kezelés a cukorbetegség során, hogy disglikémiában megelőzze a szívelégtelenséget.
Egyelőre nincs elegendő egyértelmű bizonyíték, ami támogatná az SGLT2-gátló kezelést prediabetesben, de segíthet, mivel diabetes nélküli és diabeteses esetekben is védő hatásuk van.
Az adatok arra utalnak, hogy prediabeteses betegekben az emelkedett biomarkerek magasabb HF kockázatra utalnak — így segítenek a terápia kiválasztásában.
James L. Januzzi Massachusetts General Hospital, Boston örvendetesnek találta, hogy a keringő biomarkerek bizonyítottan és pontosan azonosíthatók azok a betegek, akiknél az SGLT2 gátló kezelésektől a legnagyobb haszon várható.
Pandey és Januzzi doktorok szerint a pontozásos rendszert egyéb kohorszokban való használat előtt validálni szükséges.